Az akromantulák óriás méretű, embernél nagyobb pókok. Intelligensek, képesek megtanulni az emberi beszédet, ugyanakkor veszélyesek, mivel az emberi fajt zsákmánynak tekintik. A baziliszkuszoktól félnek. A Tiltott Rengetegben él egy csapat akromantula.

                                                        
A Baziliszkusz a Titkok Kamrájában rejlő szörny. Pillantása halálos, de még valamilyen módon tompított tekintete (tükörképe, kísérteten keresztül) is kővé dermedést vált ki. Egy  könyvtári könyvből kitépett lapról megtudjuk, hogy:
"A kies honunkban leledző temérdek félelmetes bestia és szörny-állat között aligha akad tsodásb és halálosb fajzat, mint a Baziliskus, más néven a Kígyók Királya. Ezen tsúszómászó, mely gyakorta giganticus méreteket ölt, száz-évekig is elélhetik. Böltsője a tyúknak tojása, mellyen varangyos béka kotlik. Gyilkos fegyvere is felettébb tsodás, hisz' halálos méregtül tsepegő foga mellett a nézése is halált hozó: valamely ember vagy állat tekintetének tüzébe kerül, nyomban életét veszíti. A pókok menekülnek a Baziliskus elől, mert emez gyűlölt ellenségük. A Baziliskus pediglen féli a kakasnak rikkantását, minek hallatán menten kiszenved."

Faőrző bestia, főként varázspálcának való fákon él. Fatetűvel, alkalmanként tündérmanótojással táplálkozik. A bólintér ránézésre nem tűnik harciasnak, de ha felmérgesítik, megpróbálja kiszúrni az ember szemét az ujjával, amely igen éles és hegyes.

                                                        
A varázslók börtönének, az Azkabannak őrei, amely egy szigeten található. A dementorok külsőre emberszerűek, körülbelül három méter magasak, fekete, csuklyás köpenyt hordanak. Csak hullaszerű kezük, és néha az arcuk látható. A dementorok vakok, szemük helyett csak szemüregük van, szájuk helyén pedig egy lyuk, mely legszörnyűbb fegyverük, a dementorcsók végrehajtására szolgál. Ilyenkor kiszippantják az áldozat lelkét, aki ettől kezdve élőhalottá válik. A dementorok a pozitív emlékeket érzékelik az emberekben, ezekből táplálkoznak. Megjelenésükkor szinte megfagy a levegő. Az emberek ilyenkor átélik legszörnyűbb emlékeiket. A különösen érzékenyek el is ájulhatnak a dementorok jelenlétében. Az azkabani foglyok gyakran megtébolyodnak a dementorok tartós közelségétől. A dementorokat valószínűleg varázslók hozták létre, mesterséges lények. Gombamódra szaporodnak, fagyos levegőt keltve a közelükben. Mivel kevéssé intelligens, viszont igen kegyetlen lények, megfelelőek a rabok őrzésére. A muglik nem látják a dementorokat, de rájuk is ugyanolyan hatással vannak. Védekezni a Patrónus-bűbájjal lehet ellenük. A bűbáj megidéz egy patrónust, ami egy pozitív erőtér, a jó emlékekből táplálkozva. Ez egyfajta pajzsként működik a dementorok ellen. Megidézésekor egy kellemes emlékre kell gondolni. A patrónusok különböző állatalakban jelennek meg. Az erősebbek elriasztják, a gyengébbek csak hátráltatják a dementorokat. A dementorok által okozott sokkra jó gyógyír a csokoládé. A patrónus bűbáj varázsigéje: Expecto Patronum! Megidézéséhez az kell, hogy csak pozitív emlékre gondoljunk és ne érdekeljen, hogy a dementor milyen fagyos levegőt áraszt.

A durrfarkú szurcsókok skorpiószerű szörnyetegek, amelyeknek mérges fullánkjuk van, és tüzet lőnek a farkukból. Egyes állítások szerint a mantikor és a tüzes rák keresztezéséből lett tenyésztve.

                                                        
Gyönyörű, vörös és arany színű madarak, melyek hamvábukból élednek újá. (A színei azonosak a Griffendél-ház színeivel.) Könnye gyógyító erejű, hangja reményt kelt a jókban, a gonoszokat azonban elijeszti. Hatalmas súlyokat bír el. A faroktolla alkalmas arra, hogy varázspálca magja legyen.

                                                        
A hippogriff egy sasfejű, lótestű nagybestia. A nehezen szelídíthető varázslény Európából származik. Megközelítésekor az állattal szemkontaktust kell létesíteni, és ha ez sikerült, meg kell hajolni előtte, hogy jelezzük békés szándékunkat. Ha a hippogriff viszonozza a gesztust, oda lehet menni hozzá, de ha nem, akkor ajánlott futni, mert a hippogriff nagyon erős és értelmes állat. A hippogriff elsősorban a földből kikapart rovarokkal táplálkozik, de szívesen elfogyaszt madarakat és kisebb emlősöket is. Fészkét a földön építi, s egyetlen, nagy, törékeny héjú tojást rak, melyből alig 24 óra múlva kikel a hippogriff fióka. A kicsi egy hét alatt megtanul repülni, de hosszabb utakra csak hónapok múltán tudja elkísérni anyját.A legismertebb hippogriff Csikócsőr névre hallgat, de később a Szilajszárny nevet kapja. Sűrű a tollbundája és fényes szőre nagyon szépen csillog, a szeme pedig narancsszínű.

                                                        
A kákalagok kis méretű víziszörnyek. Hosszú ujjaikkal megragadják és a mélybe húzzák az embereket. Arcuk csúf, fejükön két szarv található. Nem árt velük vigyázni, amig nemtudod a megfelelő bűbájt a legyőzésükre. Sellőket világszerte találunk, bár külsejük épp oly változatos, mint az embereké. Akárcsak a kentaúrokéról, a sellők életmódjáról, szokásairól is vajmi keveset tudunk. A sellő nyelvet beszélő varázslók szerint magas szervezettségi szintű, az élőhely függvényében változó létszámú csapatokban élnek, s egyes közösségek lakóépületei valódi remekművek. A kentaurokhoz hasonlóan a sellők is visszautasították az értelmes lény státust, s inkább bestiák maradtak. A legrégebbi feljegyzésekben említett sellők a görög szirének és tritónok.A mugli irodalomban és festészetben oly gyakran ábrázolt gyönyörű hableányok a melegebb vizek lakói. A skóciai szelkik és az írországi merrók kevésbé szépek (rondák), de mint minden sellő, ők is rajonganak a zenéért. Énekük a víz alatt gyönyört nyújt, de a szárazföldön visszataszító. A roxforti fekete tóban élnek. A prekfektusi fürdő ablakán is volt egy sellős kép, mely varázslat hatására mozgott. Egyesek szerint - akik érti a sellők nyelvét -, csoportosan élnek és remekművek a házak, amiket alkotnak. Egy sellő, ha egy kijelölt helyen kell laknia, például tóban, folyóban, nem megy el onnan, és soha nem közeledik muglikhoz, de egyes beszámolók hableányokról beszéltek.

                                                        
A kentaurok a görög mitológia kentaurjaihoz hasonlóan félig ló, félig ember lények. A Tiltott Rengetegben laknak. Idegenekkel barátságtalanok, sőt! Ölni is képesek! Nem véletlenül élnek ott, ahol.

A mumus egy alakváltó lény. Mindig olyan alakban jelenik meg amitől a hozzá legközelebb álló személy fél.
A mumust egyedül a nevetés pusztítja el, ehhez segít a Comikulissimus (Riddiculus) varázsige, amelynek köszönhetően a mumus nevetséges, kevéssé ijesztő alakot ölt fel.

Az óriások emberszerű lények, nagyjából 7-8 méter magasak. Többnyire rosszindulatúak, erőszakosak, az emberevés sem idegen tőlük. Mégis, legalább két esetben megtörtént, hogy óriások és emberek frigyre lépjenek. Törzsi társadalomban élnek, amelyet a gurgnak nevezett törzsfőnök irányít. Barlangokban laknak, és állatbőrökből összevarrt ruhát hordanak.

                                                        
Kínai gömblángsárkány (oroszlán sárkány):
Az egyetlen távol-keleti sárkányfaj.Külseje igen szembetűnő.Testét sima, vörös pikkelyek borítják,fitos orrban végződő pofáját aranyszínű tüskék veszik körül, szeme látványosan kidülled. Nevét annak köszönheti, hogy ha ingerlik orrlyukain keresztül gomba alakú tűzgomolyagot fúj.Testsúlya 2-4 tonna, a nőstény nagyobb a hímnél.Élénkpiros, arannyal pöttyözött tojásának héja nagyra becsült varázsszer a kínai mágiában.A gömblángsárkány agresszív, de fajtársai közelségét a többi sárkánynál jobban tűri.Néha még vadászterületét is hajlandó megosztani egy-két másik sárkánnyal.Mindenféle emlőst elfogyaszt, de legjobban a sertést és az embert szereti.

Walesi zöldsárkány (közönséges):
A walesi zöldsárkány remekül beleolvad hazája buja zöld mezőibe, bár fészkét a hegyvidéken rakja, ahol - az állomány fennmaradását biztosítandó - rezervátumot jelöltek ki számára.Főleg juhokra vadászik, az emberek elől elbújik.A walesi zöldsárkány jellegzetes, meglepően dallamos üvöltése könnyen felismerhető.Tüzét karcsú csóvákban fújja,Tojása földszínű, zölddel pöttyözött.

Magyar mennydörgő:
A legveszedelmesebbnek tartott sárkány faj. Kimondottan óriásgyíkszerű testét fekete pikkelyek borítják. Szeme sárga, szarvai és a farkából kiálló tüskék bronzvörösek. Kivételesen hosszú lángcsóvát tud fújni, akár 15 métereset is. Cementszürke tojásának héja rendkívül kemény. Áttöréséhez a kicsinyek kikelésükkor a farkukat használják, amelyen addigra kifejlődnek a tüskék. A magyar mennydörgősárkány kecskét, juhot és – ha teheti – embert eszik. Nagyjából 4-5 méter magas, és a hossza 15 méter. Szárnyfesztávolsága eléri a 8 métert is. 

Norvég tarajos:
A norvég tarajos sárkány meglehetősen hasonlít a mennydörgőhöz, de nem faroktüskéi vannak, hanem erőteljes,szurokfekete taréjok sorakoznak a gerince mentén, Fajtársaival szemben különösen ellenséges, állománya napjainkra erősen megcsappant.Alig van olyan nagy testű szárazföldi emlős, amit ne fogyasztana el, és - sárkányoktól szokatlan módon - a vízi állatokat se veti meg. A tarajos tojása fekete,kicsinyei a többi fajhoz képest korán (már 1-3 hónapos korukban)elkezdenek tüzet fújni.

                                                        
A vérfarkasok vagy farkasemberek olyan beteg emberek (muglik vagy varázslók), akik minden teliholdkor farkasszerű szörnyeteggé változnak. A vérfarkas-betegség harapás útján terjed. A vérfarkasokat a varázslótársadalom rendszerint kiveti magából, bár vannak ritka kivételek, akik képesek beilleszkedni.

A thesztrálok nagyméretű, lóra emlékeztető mágikus lények. Csak olyan emberek láthatják őket, akik már láttak valakit meghalni. Testalkatuk sovány, csontjaik jól láthatóak, fekete bőrük lazán tapad testükhöz. Lapockatájékuknál egy pár csontos, bőrhártyával borított szárny helyezkedik el, melyek elég nagyok az állat levegőbe emeléséhez. Fejükben, mely a sárkányéhoz hasonlít, merev tekintetű, pupillátlan, fehér szem ül. Fejükből két, rövid szarv áll ki. Nagyon nehéz megszelídíteni őket, ám ha ez sikerül, utazásra tökéletesen megfelelnek, mert kiválóan tájékozódnak és gyorsan repülnek. A mágusnép babonája szerint a thesztrál jelenléte rossz előjel, "de ez csak a halál-dolog miatt van így". A Roxfortnak egész ménese van belőlük.

A vélák emberszerű lények, szőke hajú, kivételes szépségű nőknek néznek ki. Ha egy férfi a közelükbe kerül, azonnal csillapíthatatlan vonzalmat érez irántuk. Ha megdühödnek, csúf, madárszerű arcuk lesz, és tűzgolyókat dobálnak ellenségükre. A fajnak hímnemű példányai nem ismertek, viszont képesek kereszteződni az emberekkel-