Az akromantul�k �ri�s m�ret�, embern�l nagyobb p�kok. Intelligensek, k�pesek megtanulni az emberi besz�det, ugyanakkor vesz�lyesek, mivel az emberi fajt zs�km�nynak tekintik. A baziliszkuszokt�l f�lnek. A Tiltott Rengetegben �l egy csapat akromantula.

                                                        
A Baziliszkusz a Titkok Kamr�j�ban rejl� sz�rny. Pillant�sa hal�los, de m�g valamilyen m�don tomp�tott tekintete (t�k�rk�pe, k�s�rteten kereszt�l) is k�v� dermed�st v�lt ki. Egy  k�nyvt�ri k�nyvb�l kit�pett lapr�l megtudjuk, hogy:
"A kies honunkban leledz� tem�rdek f�lelmetes bestia �s sz�rny-�llat k�z�tt aligha akad tsod�sb �s hal�losb fajzat, mint a Baziliskus, m�s n�ven a K�gy�k Kir�lya. Ezen ts�sz�m�sz�, mely gyakorta giganticus m�reteket �lt, sz�z-�vekig is el�lhetik. B�lts�je a ty�knak toj�sa, mellyen varangyos b�ka kotlik. Gyilkos fegyvere is felett�bb tsod�s, hisz' hal�los m�regt�l tsepeg� foga mellett a n�z�se is hal�lt hoz�: valamely ember vagy �llat tekintet�nek t�z�be ker�l, nyomban �let�t vesz�ti. A p�kok menek�lnek a Baziliskus el�l, mert emez gy�l�lt ellens�g�k. A Baziliskus pediglen f�li a kakasnak rikkant�s�t, minek hallat�n menten kiszenved."

Fa�rz� bestia, f�k�nt var�zsp�lc�nak val� f�kon �l. Fatet�vel, alkalmank�nt t�nd�rman�toj�ssal t�pl�lkozik. A b�lint�r r�n�z�sre nem t�nik harciasnak, de ha felm�rges�tik, megpr�b�lja kisz�rni az ember szem�t az ujj�val, amely igen �les �s hegyes.

                                                        
A var�zsl�k b�rt�n�nek, az Azkabannak �rei, amely egy szigeten tal�lhat�. A dementorok k�ls�re emberszer�ek, k�r�lbel�l h�rom m�ter magasak, fekete, csukly�s k�penyt hordanak. Csak hullaszer� kez�k, �s n�ha az arcuk l�that�. A dementorok vakok, szem�k helyett csak szem�reg�k van, sz�juk hely�n pedig egy lyuk, mely legsz�rny�bb fegyver�k, a dementorcs�k v�grehajt�s�ra szolg�l. Ilyenkor kiszippantj�k az �ldozat lelk�t, aki ett�l kezdve �l�halott� v�lik. A dementorok a pozit�v eml�keket �rz�kelik az emberekben, ezekb�l t�pl�lkoznak. Megjelen�s�kkor szinte megfagy a leveg�. Az emberek ilyenkor �t�lik legsz�rny�bb eml�keiket. A k�l�n�sen �rz�kenyek el is �julhatnak a dementorok jelenl�t�ben. Az azkabani foglyok gyakran megt�bolyodnak a dementorok tart�s k�zels�g�t�l. A dementorokat val�sz�n�leg var�zsl�k hozt�k l�tre, mesters�ges l�nyek. Gombam�dra szaporodnak, fagyos leveg�t keltve a k�zel�kben. Mivel kev�ss� intelligens, viszont igen kegyetlen l�nyek, megfelel�ek a rabok �rz�s�re. A muglik nem l�tj�k a dementorokat, de r�juk is ugyanolyan hat�ssal vannak. V�dekezni a Patr�nus-b�b�jjal lehet ellen�k. A b�b�j megid�z egy patr�nust, ami egy pozit�v er�t�r, a j� eml�kekb�l t�pl�lkozva. Ez egyfajta pajzsk�nt m�k�dik a dementorok ellen. Megid�z�sekor egy kellemes eml�kre kell gondolni. A patr�nusok k�l�nb�z� �llatalakban jelennek meg. Az er�sebbek elriasztj�k, a gyeng�bbek csak h�tr�ltatj�k a dementorokat. A dementorok �ltal okozott sokkra j� gy�gy�r a csokol�d�. A patr�nus b�b�j var�zsig�je: Expecto Patronum! Megid�z�s�hez az kell, hogy csak pozit�v eml�kre gondoljunk �s ne �rdekeljen, hogy a dementor milyen fagyos leveg�t �raszt.

A durrfark� szurcs�kok skorpi�szer� sz�rnyetegek, amelyeknek m�rges full�nkjuk van, �s t�zet l�nek a farkukb�l. Egyes �ll�t�sok szerint a mantikor �s a t�zes r�k keresztez�s�b�l lett teny�sztve.

                                                        
Gy�ny�r�, v�r�s �s arany sz�n� madarak, melyek hamv�bukb�l �lednek �j�. (A sz�nei azonosak a Griffend�l-h�z sz�neivel.) K�nnye gy�gy�t� erej�, hangja rem�nyt kelt a j�kban, a gonoszokat azonban elijeszti. Hatalmas s�lyokat b�r el. A faroktolla alkalmas arra, hogy var�zsp�lca magja legyen.

                                                        
A hippogriff egy sasfej�, l�test� nagybestia. A nehezen szel�d�thet� var�zsl�ny Eur�p�b�l sz�rmazik. Megk�zel�t�sekor az �llattal szemkontaktust kell l�tes�teni, �s ha ez siker�lt, meg kell hajolni el�tte, hogy jelezz�k b�k�s sz�nd�kunkat. Ha a hippogriff viszonozza a gesztust, oda lehet menni hozz�, de ha nem, akkor aj�nlott futni, mert a hippogriff nagyon er�s �s �rtelmes �llat. A hippogriff els�sorban a f�ldb�l kikapart rovarokkal t�pl�lkozik, de sz�vesen elfogyaszt madarakat �s kisebb eml�s�ket is. F�szk�t a f�ld�n �p�ti, s egyetlen, nagy, t�r�keny h�j� toj�st rak, melyb�l alig 24 �ra m�lva kikel a hippogriff fi�ka. A kicsi egy h�t alatt megtanul rep�lni, de hosszabb utakra csak h�napok m�lt�n tudja elk�s�rni anyj�t.A legismertebb hippogriff Csik�cs�r n�vre hallgat, de k�s�bb a Szilajsz�rny nevet kapja. S�r� a tollbund�ja �s f�nyes sz�re nagyon sz�pen csillog, a szeme pedig narancssz�n�.

                                                        
A k�kalagok kis m�ret� v�zisz�rnyek. Hossz� ujjaikkal megragadj�k �s a m�lybe h�zz�k az embereket. Arcuk cs�f, fej�k�n k�t szarv tal�lhat�. Nem �rt vel�k vigy�zni, amig nemtudod a megfelel� b�b�jt a legy�z�s�kre. Sell�ket vil�gszerte tal�lunk, b�r k�lsej�k �pp oly v�ltozatos, mint az emberek�. Ak�rcsak a kenta�rok�r�l, a sell�k �letm�dj�r�l, szok�sair�l is vajmi keveset tudunk. A sell� nyelvet besz�l� var�zsl�k szerint magas szervezetts�gi szint�, az �l�hely f�ggv�ny�ben v�ltoz� l�tsz�m� csapatokban �lnek, s egyes k�z�ss�gek lak��p�letei val�di remekm�vek. A kentaurokhoz hasonl�an a sell�k is visszautas�tott�k az �rtelmes l�ny st�tust, s ink�bb besti�k maradtak. A legr�gebbi feljegyz�sekben eml�tett sell�k a g�r�g szir�nek �s trit�nok.A mugli irodalomban �s fest�szetben oly gyakran �br�zolt gy�ny�r� hable�nyok a melegebb vizek lak�i. A sk�ciai szelkik �s az �rorsz�gi merr�k kev�sb� sz�pek (rond�k), de mint minden sell�, �k is rajonganak a zen��rt. �nek�k a v�z alatt gy�ny�rt ny�jt, de a sz�razf�ld�n visszatasz�t�. A roxforti fekete t�ban �lnek. A prekfektusi f�rd� ablak�n is volt egy sell�s k�p, mely var�zslat hat�s�ra mozgott. Egyesek szerint - akik �rti a sell�k nyelv�t -, csoportosan �lnek �s remekm�vek a h�zak, amiket alkotnak. Egy sell�, ha egy kijel�lt helyen kell laknia, p�ld�ul t�ban, foly�ban, nem megy el onnan, �s soha nem k�zeledik muglikhoz, de egyes besz�mol�k hable�nyokr�l besz�ltek.

                                                        
A kentaurok a g�r�g mitol�gia kentaurjaihoz hasonl�an f�lig l�, f�lig ember l�nyek. A Tiltott Rengetegben laknak. Idegenekkel bar�ts�gtalanok, s�t! �lni is k�pesek! Nem v�letlen�l �lnek ott, ahol.

A mumus egy alakv�lt� l�ny. Mindig olyan alakban jelenik meg amit�l a hozz� legk�zelebb �ll� szem�ly f�l.
A mumust egyed�l a nevet�s puszt�tja el, ehhez seg�t a Comikulissimus (Riddiculus) var�zsige, amelynek k�sz�nhet�en a mumus nevets�ges, kev�ss� ijeszt� alakot �lt fel.

Az �ri�sok emberszer� l�nyek, nagyj�b�l 7-8 m�ter magasak. T�bbnyire rosszindulat�ak, er�szakosak, az emberev�s sem idegen t�l�k. M�gis, legal�bb k�t esetben megt�rt�nt, hogy �ri�sok �s emberek frigyre l�pjenek. T�rzsi t�rsadalomban �lnek, amelyet a gurgnak nevezett t�rzsf�n�k ir�ny�t. Barlangokban laknak, �s �llatb�r�kb�l �sszevarrt ruh�t hordanak.

                                                        
K�nai g�mbl�ngs�rk�ny (oroszl�n s�rk�ny):
Az egyetlen t�vol-keleti s�rk�nyfaj.K�lseje igen szembet�n�.Test�t sima, v�r�s pikkelyek bor�tj�k,fitos orrban v�gz�d� pof�j�t aranysz�n� t�sk�k veszik k�r�l, szeme l�tv�nyosan kid�lled. Nev�t annak k�sz�nheti, hogy ha ingerlik orrlyukain kereszt�l gomba alak� t�zgomolyagot f�j.Tests�lya 2-4 tonna, a n�st�ny nagyobb a h�mn�l.�l�nkpiros, arannyal p�tty�z�tt toj�s�nak h�ja nagyra becs�lt var�zsszer a k�nai m�gi�ban.A g�mbl�ngs�rk�ny agressz�v, de fajt�rsai k�zels�g�t a t�bbi s�rk�nyn�l jobban t�ri.N�ha m�g vad�szter�let�t is hajland� megosztani egy-k�t m�sik s�rk�nnyal.Mindenf�le eml�st elfogyaszt, de legjobban a sert�st �s az embert szereti.

Walesi z�lds�rk�ny (k�z�ns�ges):
A walesi z�lds�rk�ny remek�l beleolvad haz�ja buja z�ld mez�ibe, b�r f�szk�t a hegyvid�ken rakja, ahol - az �llom�ny fennmarad�s�t biztos�tand� - rezerv�tumot jel�ltek ki sz�m�ra.F�leg juhokra vad�szik, az emberek el�l elb�jik.A walesi z�lds�rk�ny jellegzetes, meglep�en dallamos �v�lt�se k�nnyen felismerhet�.T�z�t karcs� cs�v�kban f�jja,Toj�sa f�ldsz�n�, z�lddel p�tty�z�tt.

Magyar mennyd�rg�:
A legveszedelmesebbnek tartott s�rk�ny faj. Kimondottan �ri�sgy�kszer� test�t fekete pikkelyek bor�tj�k. Szeme s�rga, szarvai �s a fark�b�l ki�ll� t�sk�k bronzv�r�sek. Kiv�telesen hossz� l�ngcs�v�t tud f�jni, ak�r 15 m�tereset is. Cementsz�rke toj�s�nak h�ja rendk�v�l kem�ny. �tt�r�s�hez a kicsinyek kikel�s�kkor a farkukat haszn�lj�k, amelyen addigra kifejl�dnek a t�sk�k. A magyar mennyd�rg�s�rk�ny kecsk�t, juhot �s – ha teheti – embert eszik. Nagyj�b�l 4-5 m�ter magas, �s a hossza 15 m�ter. Sz�rnyfeszt�vols�ga el�ri a 8 m�tert is. 

Norv�g tarajos:
A norv�g tarajos s�rk�ny meglehet�sen hasonl�t a mennyd�rg�h�z, de nem farokt�sk�i vannak, hanem er�teljes,szurokfekete tar�jok sorakoznak a gerince ment�n, Fajt�rsaival szemben k�l�n�sen ellens�ges, �llom�nya napjainkra er�sen megcsappant.Alig van olyan nagy test� sz�razf�ldi eml�s, amit ne fogyasztana el, �s - s�rk�nyokt�l szokatlan m�don - a v�zi �llatokat se veti meg. A tarajos toj�sa fekete,kicsinyei a t�bbi fajhoz k�pest kor�n (m�r 1-3 h�napos korukban)elkezdenek t�zet f�jni.

                                                        
A v�rfarkasok vagy farkasemberek olyan beteg emberek (muglik vagy var�zsl�k), akik minden teliholdkor farkasszer� sz�rnyetegg� v�ltoznak. A v�rfarkas-betegs�g harap�s �tj�n terjed. A v�rfarkasokat a var�zsl�t�rsadalom rendszerint kiveti mag�b�l, b�r vannak ritka kiv�telek, akik k�pesek beilleszkedni.

A thesztr�lok nagym�ret�, l�ra eml�keztet� m�gikus l�nyek. Csak olyan emberek l�thatj�k �ket, akik m�r l�ttak valakit meghalni. Testalkatuk sov�ny, csontjaik j�l l�that�ak, fekete b�r�k laz�n tapad test�kh�z. Lapockat�j�kukn�l egy p�r csontos, b�rh�rty�val bor�tott sz�rny helyezkedik el, melyek el�g nagyok az �llat leveg�be emel�s�hez. Fej�kben, mely a s�rk�ny�hoz hasonl�t, merev tekintet�, pupill�tlan, feh�r szem �l. Fej�kb�l k�t, r�vid szarv �ll ki. Nagyon neh�z megszel�d�teni �ket, �m ha ez siker�l, utaz�sra t�k�letesen megfelelnek, mert kiv�l�an t�j�koz�dnak �s gyorsan rep�lnek. A m�gusn�p babon�ja szerint a thesztr�l jelenl�te rossz el�jel, "de ez csak a hal�l-dolog miatt van �gy". A Roxfortnak eg�sz m�nese van bel�l�k.

A v�l�k emberszer� l�nyek, sz�ke haj�, kiv�teles sz�ps�g� n�knek n�znek ki. Ha egy f�rfi a k�zel�kbe ker�l, azonnal csillap�thatatlan vonzalmat �rez ir�ntuk. Ha megd�h�dnek, cs�f, mad�rszer� arcuk lesz, �s t�zgoly�kat dob�lnak ellens�g�kre. A fajnak h�mnem� p�ld�nyai nem ismertek, viszont k�pesek keresztez�dni az emberekkel-