Mi is az a kviddics?
A kviddics egy sportg, a varzslvilg messze legnpszerbb sportja. A seprhton jtszott labdajtkot mind amatr, mind professzionlis szinten elszeretettel zik. A valdi sportokhoz hasonlan megvannak a maga szervezetei, nemzeti s nemzetkzi bajnoksgai.
A kviddicsplya fvestett, hossz s ellipszis alaprajz. A plya kt vgben lev pontszerz znban hrom-hrom, 15 mteres oszlopokon ll glkarika ll. A plya kzepn egy 60 centimteres kr tallhat, innen indulnak a csapatkapitnyok a jtk kezdetn. A jtkosok s a labdk fggleges mozgsa elvileg korltlan, horizontlisan azonban knytelenek a plyn bell maradni.
A csapatok ht-ht jtkosbl llnak: egy rzbl, kt terelbl, hrom hajtbl s egy fogbl. A kviddics mind a frfiak, mind a nk szmra nyitott. Cserejtkosok nincsenek.
Feldatok:
Hajt:/3/ A kvaffot kell bedobniuk az ellenfl rzje ltal vdett glkarikinak egyikbe. Ezek mindegyike 10-10 pontot r
Terel: /2/ Feladata a tbbi jtkostrs vdelme s az ellenfl tmadsa a gurkk segtsgvel. Ezt tkkel hajtjk vgre
rz: /1/ Megakadlyozni, hogy az ellenfl a kvaffot az ltala rztt glkarikba juttassa.
Fog: /1/ Az aranycikesz elkapsa a dolga. Ha ez megtrtnik, a mrkzs befejezdik, s csapata 150 ponttal gazdagodik.
|